Költségcsökkentéskor a juttatások kerülnek először terítékre, és a csoportos biztosítás kézenfekvő célpont. Alkuszként azt látom, hogy a döntés ilyenkor két külön kérdést keverő vitává válik: egyrészt mit enged a munkajog (mit ígért a cég a dolgozóknak, és milyen formában), másrészt mit enged a biztosítási szerződés (mikor és hogyan mondható fel, mi lesz a már bekövetkezett esetekkel). A kettőt érdemes szétszálazni, mert a sorrend számít: a biztosítót akkor érdemes felmondani, ha a munkajogi oldal rendben van – fordítva a cég úgy marad kötelezettséggel a dolgozók felé, hogy a fedezet már nincs mögötte. Ebben a cikkben a megszüntetés és a szűkítés teendőit veszem végig a jogcím tisztázásától a dolgozók tájékoztatásáig; a biztosítóváltás külön kérdés, arról a váltásról szóló cikkben írtam.
- Előbb a jogcím: ha a juttatás a munkaszerződésben van, az Mt. 58. §-a szerint csak közös megegyezéssel vehető ki; ha szabályzat vagy gyakorlat adja, egyoldalú kötelezettségvállalás, amely a jövőre nézve írásban, előre közölve módosítható vagy vonható vissza.
- A biztosítási szerződést a cég mint szerződő mondja fel: a feltételek szerint, jellemzően írásban, a biztosítási évfordulóra, 30 napos felmondási idővel (a Ptk. kárbiztosítási mintáját követve) – a díjnemfizetés nem helyettesíti a felmondást.
- A biztosító arra fizet, ami a kockázatviselés alatt következett be: a megszűnés előtti eseményekre az igény utána is bejelenthető, a megszűnés utániakra nem – a határeseteket a feltételek megszűnésről szóló pontja dönti el, biztosítónként eltérően.
Először a jogcím: munkaszerződés, szabályzat vagy kollektív szerződés?
A legfontosabb kérdés, hogy a dolgozó milyen alapon kapja a juttatást. Ha a csoportos biztosítás a munkaszerződésben szerepel – akár egy mondattal („a munkáltató csoportos élet- és balesetbiztosítást köt a munkavállalóra”) –, akkor a szerződés része, és a munka törvénykönyve (Mt.) 58. §-a szerint a munkaszerződést csak a felek közös megegyezésével lehet módosítani: egyoldalúan a cég nem veheti ki belőle. Ilyenkor minden érintett dolgozóval módosítást kell aláírni, és aki nem írja alá, annál a juttatás jár tovább – a biztosítási szerződés felmondása ezt a kötelezettséget nem szünteti meg, csak a fedezetet veszi ki mögüle. Ha a juttatást belső szabályzat, juttatási policy vagy körlevél rögzíti, az az Mt. szerint egyoldalú kötelezettségvállalás, amelyet a munkáltató belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlattal is megtehet (Mt. 15–17. §). Az egyoldalú kötelezettségvállalás a jövőre nézve módosítható vagy visszavonható – jellemzően a szabályzatban megjelölt időszak, például a naptári év végével –, a már vállalt időszakon belül viszont az Mt. 16. § (2) bekezdése szerint a dolgozó terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a cég körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Hogy a költségcsökkentés ennek megfelel-e, munkajogásszal érdemes tisztázni. A harmadik eset a kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás: ha ott szerepel a juttatás, a módosítás a szakszervezettel, illetve az üzemi tanáccsal folytatott eljárást igényel. A gyakorlatban sok KKV-nál a juttatás „csak úgy van”: a munkaszerződésben nincs, szabályzat sincs, a dolgozók a bejelentő e-mailből tudnak róla. Ez sem jogcím nélküli helyzet – a hosszabb ideje követett gyakorlat is kötelezettségvállalásnak minősülhet –, ezért a biztonságos út itt is az írásbeli, előre közölt megszüntetés egy jövőbeli időponttal.
Megszüntetés helyett szűkítés: a fokozatok
Mielőtt a cég a teljes szerződést felmondja, érdemes a fokozatokat végignézni, mert a költség több ponton is csökkenthető úgy, hogy a juttatás megmarad. Az első a fedezeti kör szűkítése: a ritkán igénybe vett vagy drága elemek elhagyása, a biztosítási összegek mérséklése – ez jellemzően évfordulón, a biztosító új ajánlata alapján történik, évközben a biztosító hozzájárulásával, biztosítónként eltérően. A második a biztosítotti kör szűkítése, például csak a fizikai munkakörök baleseti fedezetének megtartása. Itt lép be az Mt. 12. §-ának egyenlő bánásmód követelménye: a juttatás a törvény alkalmazásában munkabérnek számít, ezért a megkülönböztetésnek munkakörhöz, kockázathoz vagy más tárgyilagos ismérvhez kell kapcsolódnia, nem egyes személyekhez. A harmadik a dolgozói hozzájárulás bevezetése, amikor a díj egy részét a munkavállaló viseli – ennek bérből levonási és nyilatkozati szabályairól a dolgozói hozzájárulásról szóló cikk szól. A szűkítés munkajogilag ugyanúgy a juttatás hátrányos módosítása, mint a megszüntetés – a jogcím-kérdés tehát itt is él, csak kisebb a tét.
A biztosítási szerződés felmondása: forma, határidő, díj
A csoportos szerződésben a cég a szerződő, ezért a felmondás a cég nyilatkozata – a biztosító felé a dolgozók hozzájárulása nem szükséges, a munkajogi oldalt a cég a saját dolgozói felé rendezi. A Ptk. a kárbiztosításoknál mondja ki, hogy a határozatlan időre kötött szerződést írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel lehet felmondani (Ptk. 6:466. §); a csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás összegbiztosítás, ott a felmondás módját és határidejét a feltételek rögzítik – a gyakorlatban jellemzően ugyanezt a mintát követik (évfordulóra, írásban, harmincnapos felmondási idővel), de céges szerződőnél a feltételek ettől el is térhetnek, ezért a kötvényt kell nézni; határozott tartamú szerződésnél pedig a tartam lejártával szűnik meg a jogviszony. A gyakorlatban tehát az évforduló előtt legalább 30 nappal a biztosítóhoz megérkezett, cégszerűen aláírt felmondás kell; az elfogadott formát a kötvényből érdemes ellenőrizni, mert biztosítónként eltér. Ha a határidő lecsúszik, a szerződés jellemzően egy újabb biztosítási évre fennmarad, és a díj arra az évre jár. A díj a kockázatviselés végéig illeti meg a biztosítót; a megszűnés utáni időszakra előre megfizetett díjrész elszámolása a feltételek szerint történik. Fontos, hogy a díj nemfizetése nem helyettesíti a felmondást: a díjelmaradás a díjfizetésről szóló cikkben leírt utat járja be – felszólítás, póthatáridő, visszamenőleges megszűnés –, és közben a cég a dolgozók felé továbbra is azt ígéri, ami már nincs. A felmondó nyilatkozat aláírása és elküldése a szerződő át nem ruházható feladata; a határidő és a forma ellenőrzésében, ha szól, segítek, amiben tudok.
Mi lesz a folyamatban lévő igényekkel és a későbbi esetekkel?
A biztosító arra fizet, ami a kockázatviselés tartama alatt következett be, és a szerződésében biztosítási esemény. Ha a dolgozó balesete, műtétje vagy kórházi kezelése a megszűnés előtt történt, az igény a megszűnés után is bejelenthető és elbírálandó; a megszűnés napja után bekövetkezett eseményekre viszont a biztosító már nem szolgáltat, akkor sem, ha a dolgozó még nem értesült a megszűnésről. Vannak határesetek, amelyek a feltételeken múlnak: a megszűnés előtt kezdődött, de utána folytatódó kórházi kezelés napjai, a baleset után hónapokkal megállapított maradandó egészségkárosodás, a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításnál a már megkezdett kezelési sorozat – ezekre a feltételek biztosítónként eltérő átmeneti szabályokat tartalmaznak, ezért a felmondás előtt érdemes a nyitott ügyeket listázni. Az igények bejelentésére a feltételek jellemzően külön határidőt, a szerződésből eredő igényekre pedig gyakran a Ptk. általános öt événél rövidebb elévülési időt írnak elő – ez is biztosítónként eltér. A megszűnő csoportos fedezet biztosítottjainak egyes biztosítók egyéni folytatási lehetőséget adnak, új egészségi kockázatelbírálással vagy anélkül – ez nem jogszabályi jog, hanem a feltételek és a biztosító döntésének kérdése, ezért a felmondással együtt érdemes megkérdezni a biztosítót. A kilépő-tájékoztató minta ehhez a helyzethez is átalakítható.
A dolgozók tájékoztatása és a könyvelés
A megszüntetést és a szűkítést a dolgozókkal írásban, a hatálybalépés előtt érdemes közölni: a fedezet megszűnésének napját, azt, hogy a megszűnés előtti eseményekre az igény továbbra is bejelenthető – hol, hogyan és meddig –, valamint hogy van-e egyéni folytatási lehetőség. Az időzítés nem udvariassági kérdés: a szabályzaton alapuló juttatásnál a közlés a módosítás hatályossági feltétele, a munkaszerződésen alapulónál pedig a módosítás aláírása előzi meg a megszűnést. A könyvelés oldalán a csoportos biztosítás díja a dolgozó adóköteles jövedelme: a biztosítottra – szükség esetén arányosítással – jutó díjrész a munkaviszony szerinti jövedelemként (bérként) adózik, és csak akkor egyes meghatározott juttatás, ha a személyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg (Szja tv. 3. § 89. pont b) alpont, 70. § (6) b)); ez a közteher a megszűnéssel elmarad, a béremeléssel pótolt juttatás pedig ugyanúgy bérként adózik – ezt a könyvelővel érdemes átszámolni. Az utolsó díj elszámolását, a visszajáró díjrészt és az időbeli elhatárolást ugyancsak a könyvelő zárja le.
Mit tegyen a cég? A sorrend
Először nézze meg, hol van leírva a juttatás – munkaszerződés, szabályzat, kollektív szerződés vagy csak gyakorlat –, mert ettől függ, hogy aláírás, egyoldalú közlés vagy a szakszervezettel folytatott eljárás kell. Másodszor döntse el, megszüntetés vagy szűkítés: számolja át a fokozatokat, mielőtt a teljes szerződést elengedi. Harmadszor nézze meg a kötvényen a biztosítási évfordulót és a felmondási határidőt, és ehhez igazítsa a munkajogi lépéseket. Negyedszer listázza a nyitott igényeket, és olvassa el a feltétel megszűnésről szóló pontját. Ötödször írásban tájékoztassa a dolgozókat, a dátumokkal és a bejelentés útjával. A felmondást a cégnek kell aláírnia és elküldenie; ha az évforduló előtt szól, a szűkítési alternatívák összevetését és a papírmunkát elkészítem, és a feltételek átnézésében segítek, amiben tudok. Ígérni nem tudok semmit: a biztosító csak arra fizet, ami a kockázatviselés alatt történt, és ami a szerződésében biztosítási esemény.
Kérdés a saját cége juttatására és szerződésére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mt. – 2012. évi I. törvény 12. § (egyenlő bánásmód, a juttatás munkabérnek minősül), 15–17. § (egyoldalú jognyilatkozat, kötelezettségvállalás, munkáltatói szabályzat), 58. § (a munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:466. § (kárbiztosítás: a határozatlan időre kötött szerződés felmondása írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel – az összegbiztosítási csoportos szerződésekre a feltételek irányadók)
- Szja tv. – 1995. évi CXVII. törvény 3. § 89. pont b) alpont (a csoportos biztosítás díjának a biztosítottra arányosan jutó része), 70. § (6) b) (egyes meghatározott juttatás, ha a személyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg)
- GRANTIS: Vállalati biztosítás – útmutató és kisokos (határozatlan tartamú szerződés felmondása az évforduló előtt 30 nappal, írásban)
- CIG Pannónia – Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére (2024. 01. 02.) – Szja tv. 3. § 89. pont b), 70. § (6) b): a csoportos díj arányosítása
