A csoportos program egy ponton gyakran kettéválik: a cég fizeti az alapcsomagot, de a családtag bevonását vagy a magasabb szintet a dolgozó saját zsebből kéri. Alkuszként azt látom, hogy a fedezeti oldal ilyenkor egyszerű – a biztosító felteszi a családtagot a listára, kiadja a díjat –, a cégen belül viszont négy kérdés marad nyitva: hogyan kerül a díjrész a dolgozótól a céghez, mit írjon alá a dolgozó, mi történik, ha nem fizet, és hogyan adózik a kettévált díj. Ez a cikk ezt a négy kérdést veszi sorra; a családtag-bevonás fedezeti szabályait a családtag-kiterjesztésről szóló cikk tárgyalja.
- A dolgozói díjrész a nettó bérből, a dolgozó hozzájárulásával – a gyakorlatban írásbeli nyilatkozattal – vonható le, a levonásmentes munkabérrészig (Mt. 161. §); a biztosító felé a teljes díjért továbbra is a szerződő cég felel.
- A nyilatkozat rögzítse, mire szól a hozzájárulás, mekkora a díjrész, és mi történik, ha nincs miből levonni – a nemfizetés következménye jellemzően a családtag vagy a kiegészítő szint kiléptetése, nem az egész szerződés megszűnése.
- Adózás: a cég által fizetett rész csoportos díjként egyes meghatározott juttatás, a dolgozó által megtérített rész nem juttatás és nem adóköteles – a bruttó bérből „átalakított” díj viszont a cég juttatása marad.
Egy szerződés, két pénztárca
A csoportos szerződésben a szerződő a cég, és a díjat a biztosító felé ő fizeti – egy összegben, a teljes biztosítotti körre. A hazai kollektív feltételek a szerződőt úgy határozzák meg, mint aki az ajánlatot teszi és a díjfizetésre kötelezettséget vállal; a dolgozó a biztosító szemében biztosított, nem díjfizető. A „dolgozó is fizet” tehát a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a dolgozó a biztosítónak utal, hanem azt, hogy a cég a teljes díjat megfizeti, és a dolgozói részt a dolgozótól megtéríti – jellemzően a nettó bérből levonva. Ritkább, de létező megoldás, hogy a dolgozó a cég bankszámlájára utal; ez adminisztrációban nehezebb, mert a késedelmet külön kell követni. A konstrukció lényege mindkét esetben: a biztosító felé a szerződő felel, a dolgozóval szembeni követelés a cég belső ügye.
Bérből levonás: csak hozzájárulással, csak a határig
A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 161. § (1) bekezdése szerint a munkabérből levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye; a (2) bekezdés szerint a munkáltató a saját követelését a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le, továbbá akkor, ha az előlegnyújtásból ered. A biztosítási díj dolgozói része a cég követelése a dolgozóval szemben, tehát levonásához a dolgozó hozzájárulása kell, és a levonás nem nyúlhat bele a levonásmentes munkabérrészbe, amelyet az Mt. 162. §-a a bírósági végrehajtási szabályokra utalva határoz meg. Két gyakorlati következmény adódik. Az egyik: a hozzájárulást írásban érdemes kérni, külön nyilatkozatban, nem a munkaszerződés egy félmondatában, mert a dolgozó visszavonhatja, és a cégnek ilyenkor tudnia kell, mi a következő lépés. A másik: a levonás a nettó, adózott bérből történik, és az Mt. 155. §-a szerinti bérelszámolásban jogcímmel és összeggel meg kell jelennie, hogy a dolgozó ellenőrizhesse. Más eset, ha a bruttó bér egy részét „cserélik le” biztosításra úgy, hogy a bérszámfejtésben a bér csökken, és a díjat a cég fizeti – az már nem dolgozói hozzájárulás, hanem a cég juttatása, más adózással, erről lentebb.
A nyilatkozat: hét pont, ami nem hiányozhat
A dolgozói nyilatkozatnak egyszerre kell szólnia a biztosítónak és a bérszámfejtésnek. A hazai gyakorlatban a következő elemek szerepelnek benne:
- a belépési szándék az önkéntes elemre (családtag, magasabb szint), a biztosított családtag adataival és – személybiztosításnál – a biztosított írásbeli hozzájárulásával, amelyet a Ptk. 6:475. §-a kíván meg, ha nem ő a szerződő;
- a díjrész összege vagy számítási módja (például a családtag díja, vagy az alap- és a magasabb szint díjkülönbözete), és hogy az évfordulós díjváltozást hogyan követi a levonás;
- a bérből levonáshoz adott hozzájárulás az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a levonás időpontjával (jellemzően a tárgyhavi bérrel);
- mi történik, ha nincs miből levonni – fizetés nélküli szabadság, GYED, hosszú táppénz, alacsony bér –, és hogy ilyenkor a dolgozó utal, vagy a választott elem megszűnik;
- a megszűnés esetei: kilépés, a hozzájárulás visszavonása, a családtag jogosultságának megszűnése;
- a kilépéskori elszámolás: az utolsó bérből a hátralék levonása ugyanezen hozzájárulás alapján;
- az adatkezelési tájékoztatás, mert a családtag adatai a cégen keresztül jutnak a biztosítóhoz.
A nyilatkozat a belső FAQ mellé illeszthető, és érdemes a juttatási szabályzatban is rögzíteni, hogy az önkéntes elem díját a dolgozó viseli.
Ha a dolgozó nem fizet: három szint, három következmény
Az első szint a biztosító és a cég viszonya. A Ptk. 6:449. §-a szerint, ha az esedékes díjat nem fizetik meg, a biztosító a következményekre figyelmeztetve, a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridővel írásban felhív a teljesítésre; a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, és a szerződő a megszűnéstől 120 napon belül írásban kérheti a kockázatviselés helyreállítását. Ez a szabály az egész csoportos szerződésre vonatkozik, nem egy dolgozóra: ha a cég azért nem fizeti a teljes díjat, mert néhány dolgozói rész hiányzik, a teljes csapat fedezetét kockáztatja. Ezért a cég a saját díjrészét sose tegye függővé a dolgozói befizetésektől; a díjfizetés gyakorlatáról szóló cikk ezt bővebben tárgyalja.
A második szint a cég és a dolgozó viszonya. A hátralék a cég követelése; levonni csak a hozzájárulás keretei között lehet, visszakövetelni a munkajogi szabályok szerint. A hazai gyakorlatban a cégek ezért jellemzően nem hiteleznek: a nyilatkozatban rögzítik, hogy a meg nem fizetett díjrész a következő havi listával a családtag vagy a kiegészítő szint kiléptetését hozza. A harmadik szint a fedezet. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződés hatálya alatt, a szerződésében biztosítási eseményként bekövetkezik; a kiléptetett családtagra nincs fedezet, és a visszaléptetésnél a várakozási idő a feltételek szerint újraindulhat. A be- és kiléptetés havi rutinját a belépők-kilépők cikk írja le.
Adózás: melyik forint kié?
A cég által fizetett rész a csoportos díj, amelyet a hazai gyakorlat egyes meghatározott juttatásként kezel: az Szja tv. 3. § 89. pontja szerinti adóköteles biztosítási díj – ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg (3. § 89. pont bb) alpont) – a kifizetőnél adózik az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján, a díj 1,18-szorosa után 15% szja-val és 13% szociális hozzájárulási adóval, összesen 33,04%-kal. A dolgozó által megtérített rész nem a cég juttatása: a dolgozó a már adózott nettó béréből fizeti, ezért ott új adóesemény nem keletkezik, a cégnél pedig ezt a részt a könyvelés elszámolási (megtérítési) tételként kezeli. Két dologra érdemes figyelni. Ha a cég a teljes díjat fizeti, és a dolgozó nem téríti meg, a családtagi díj is a cég juttatása; ha pedig a „hozzájárulás” valójában bruttó bércsökkentés a díj fejében, a díj a cég juttatása marad, a bér pedig kevesebb – ez a cafeteria-logika, nem dolgozói hozzájárulás. Az egyénre kimutatott díjrészek miatt érdemes a könyvelővel átbeszélni azt is, hogy a cég része továbbra is csoportos díjként viselkedik-e, vagy a szerződés dolgozónkénti díjakra bomlik – erről a dolgozónkénti díjról szóló cikk szól.
Mit tegyen a cég a bevezetés előtt?
Először döntse el, mi a cég része és mi a dolgozóé, és ezt írja a juttatási szabályzatba. Másodszor készítse el a nyilatkozatot a fenti hét ponttal, és kérje meg a bérszámfejtést, hogy a levonás jogcíme külön soron fusson. Harmadszor rögzítse a nemfizetés szabályát – jellemzően kiléptetés a következő hónaptól –, és tartsa a saját díjrészét minden hónapban a dolgozói befizetésektől függetlenül. Negyedszer a könyvelővel erősítse meg az adókezelést, különösen a családtagi díjnál. Ha szól, a kiegészítő elem díját és a be-, kiléptetés módját az ajánlati táblába beépítem; a dolgozói kommunikációban pedig mondja ki egyszerűen: ami a cég ajándéka, azt a cég fizeti és adózza, ami a dolgozó választása, azt a nettó béréből fizeti, és ha nem fizeti, a választott elem megszűnik.
Kérdés a saját cége önkéntes elemére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mt. (2012. évi I. tv.) 155. §, 161–162. § – a bér elszámolása, a munkabérből való levonás és a levonásmentes munkabérrész
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:449. §, 6:475. § – a díjfizetés elmulasztásának következményei, a biztosított hozzájárulása
- Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 3. § 89., 69–70. § – adóköteles biztosítási díj, egyes meghatározott juttatás és adóalapja
- RSM Hungary blog: Munkáltatói csoportos biztosítások – arányosítás és egyes meghatározott juttatás 2019-től
- Generali: Kifizető által kötött biztosítások adózása – 2022 (a csoportos kockázati díj egyes meghatározott juttatás, 33,04% a kifizetőnél; jogviszony szerinti adózás, ha a díj a magánszemélyre megállapítható)
- K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás szerződési feltételei (2011/KALT, hatályos 2013. 10. 25-től) – a szerződő és a díjfizetés szabályai
