Egy sportegyesület elnöke a versenyzőire és az edzőire, egy szakmai kamara a tagjaira, egy önkormányzat a közfoglalkoztatottjaira, a képviselőtestület tagjaira vagy éppen a település iskolásaira szeretne csoportos baleset- vagy életbiztosítást kötni. A kérdés mindhárom esetben ugyanaz: lehet-e „csoport” az, ami nem egy cég munkavállalói köre, és ha igen, kire, mire és milyen adóteherrel? Alkuszként azt látom, hogy a csoportos biztosítást a köztudat a munkáltatói juttatással azonosítja, pedig a konstrukció ennél tágabb – a jogviszony, a díjfizető személye és az adózás viszont más logikát követ, mint a céges modellben. Ez a cikk ezt a három különbséget veszi sorra.
- A Ptk. szerint a csoportos biztosítás biztosítottjait szervezethez tartozásuk vagy a szerződővel fennálló jogviszonyuk alapján határozzák meg – a tagsági viszony ilyen lehet, a csak biztosításkötésre toborzott kör jellemzően nem.
- Egyesület, kamara, önkormányzat szerződőként köthet a tagjaira, önkénteseire vagy lakosaira csoportos fedezetet, ha a biztosító a csoportot vállalja; a biztosított írásbeli hozzájárulása a személybiztosításnál kell.
- Az adózás nem a munkáltatói minta: a szervezet által fizetett díj a tag jövedelme vagy egyes meghatározott juttatás lehet, a tag által fizetett díj adóesemény nélkül marad – könyvelővel tisztázandó.
Mitől csoport a csoport?
A Ptk. 6:442. § (1) bekezdése szerint csoportos biztosításnál a biztosítottakat valamely szervezethez való tartozásuk, a szerződővel fennálló jogviszonyuk vagy egyéb kapcsolatuk alapján határozzák meg, és a biztosító a kockázatot a csoportra tekintettel vizsgálja és vállalja. A törvény tehát nem mondja, hogy a csoport csak munkavállalókból állhat. A biztosítói feltételek ezt fordítják le a gyakorlat nyelvére: a hazai kollektív feltételek jellemzően a szerződővel jogviszonyban álló személyek olyan körét tekintik biztosítható csoportnak, akik a szerződő által meghatározott, a jogviszonyhoz kapcsolható és a biztosítási szerződéstől független ismérvnek felelnek meg – a példák között a munkaviszony, a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony mellett akár a banki ügyfélkapcsolat is szerepel. Az egyesületi vagy kamarai tagság ilyen, a biztosítástól független jogviszony. Ami jellemzően nem megy át a biztosító szűrőjén: a kizárólag azért szervezett „klub”, hogy tagjai csoportos díjon jussanak biztosításhoz.
Két további jogi kapaszkodó. A Ptk. 6:440. §-a szerint biztosítási szerződést az köthet, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti – a tagjai javára szerződő egyesület ez utóbbi. A személybiztosításnál pedig, ha nem a biztosított a szerződő, a Ptk. 6:475. §-a a szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulását kívánja meg; a gyakorlatban ez a belépési vagy hozzájáruló nyilatkozat, amelyet a tag ír alá. Jó példa a Magyar Orvosi Kamara tagi élet- és balesetbiztosítása: a szerződő a kamara, a díjat a tagdíjból fizeti, biztosított viszont csak az a 80 év alatti tag, aki erre külön meghatalmazást adott.
Három szervezet, három élethelyzet
Egyesület. A tagok mellett az önkéntesekre is gyakran kérnek fedezetet. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatások között nevesíti az önkéntes javára – az önkéntes tevékenység során bekövetkező halál, testi sérülés, egészségkárosodás esetére – kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítást, és az Szja tv. 7. § (1) bekezdés y) pontja szerint az ilyen juttatást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ez azonban a tevékenység közbeni eseményekre szóló fedezet, nem 24 órás védelem, és csak a törvény szerint, önkéntes szerződéssel foglalkoztatott önkéntesre áll. Sportegyesületnél a versenysport a legtöbb feltételben kizárás vagy pótdíjas kockázat – erről a sport és munkakör cikk szól; a sportági kockázatot az ajánlatkérésnél el kell mondani.
Önkormányzat. Itt érdemes szétválasztani a köröket. A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony alapján dolgozik, az önkormányzat vele szemben munkáltató, a biztosítás rá a munkáltatói minta szerint működik. A képviselők, a bizottsági tagok, a polgárőrök vagy az önkéntes tűzoltók nem munkavállalók, de a szervezethez tartozásuk igazolható – ők a Ptk. szerinti csoport klasszikus esetei. A lakossági kör – a településen élő gyermekek, idősek – a legtávolabbi kapcsolat: van rá példa, hogy önkormányzat a település gyermekeire köt csoportos balesetbiztosítást, de a csoport pontos meghatározása, a névsor kezelése és az adózás itt kívánja a legtöbb egyeztetést. Önkormányzatnál a beszerzésre a saját beszerzési szabályzat, értékhatártól függően a közbeszerzési szabály is vonatkozhat.
Kamara. A köztestületként működő szakmai kamarák tagjaira a tagsági jogviszony a kapocs, a díjat jellemzően a tagdíjból vagy külön tagi hozzájárulásból fizetik. Itt a létszám nagy és a korfa széles, ezért a biztosítók gyakran életkori felső határt és belépési nyilatkozatot kérnek.
Az adózás: nem a munkáltatói képlet
A céges csoportos biztosításnál megszokott mondat – a díj egyes meghatározott juttatás, 33,04%-os közteherrel – nem másolható át gondolkodás nélkül, mert az Szja tv. logikája a díjat fizető és a biztosított közötti jogviszonyból indul. Az Szja tv. 3. § 89. pontja szerint a más személy által fizetett díj a biztosított magánszemélynél adóköteles biztosítási díj; csoportos biztosításnál – ha a szerződés alapján másként nem határozható meg – a csoportos díjnak a magánszemélyre arányosan jutó része, és csak akkor a csoportos díj egésze a kifizetőnél, egyes meghatározott juttatásként (Szja tv. 3. § 89. pont bb) alpont és 70. § (6) bekezdés b) pont), ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg. Ebből a nem munkáltatói csoportra három kimenet következik.
- Ha a szervezet fizeti a díjat, és a tagra jutó díj megállapítható vagy arányosítható, a tagnak jövedelme keletkezik, amelynek típusa a szervezettel fennálló jogviszonytól függ – munkaviszony nélkül jellemzően egyéb jövedelem, a kifizetői kötelezettségekkel együtt.
- Ha a szervezet fizeti a díjat, és a tagra jutó rész arányosítással sem állapítható meg – a biztosítói adózási tájékoztatók szerint ez az úgynevezett állománybiztosítás, ahol a díjat a biztosító az állomány egészére, év közben változó létszám mellett állapítja meg –, a díj a szervezetnél egyes meghatározott juttatás: a díj 1,18-szorosa után 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó, összesen 33,04%, a tagnak nincs teendője.
- Ha a tag maga fizeti a díjat, és a szervezet csak beszedi és továbbítja, nincs adóesemény: a tag adózott jövedelméből fizet, adókedvezmény ilyen biztosításra nem jár.
Az önkéntesek Köt. szerinti fedezete a fentiekhez képest külön sáv, a szakszervezeti tagi juttatásoknak pedig saját adómentességi szabályuk van az Szja tv. 1. számú mellékletében – hogy ez a biztosítási díjra alkalmazható-e, egyedi adókérdés. Az egyesületnek a KATA-s vagy átalányadós tagokra vonatkozó határeseteket is érdemes ismernie. Mindhárom kimenetet a szervezet könyvelőjével vagy adótanácsadójával kell rögzíteni, mielőtt a díjat a tagdíjba építik; az alapképet a céges oldalról külön cikk mutatja be.
A szerződés hétköznapjai: névsor, díj, kilépés
A biztosító a kockázatot a csoportra tekintettel vállalja, ezért az ajánlatkéréshez a létszám, a korfa és a tevékenység kell – nevek és egészségi adatok nélkül; az ajánlatkérési adatlista ugyanúgy használható, mint egy cégnél. A biztosítotti névsort a szervezet a tagnyilvántartásából vezeti, a be- és kilépőket jellemzően havonta jelenti; a tagság megszűnésével a fedezet az adott tagra megszűnik, mert a csoporthoz tartozás az alapja. A díjat a szerződő fizeti egy összegben, és a biztosító felé ő felel érte akkor is, ha a tagok hozzájárulása késik: díjnemfizetésnél a Ptk. 6:449. §-a szerint a biztosító írásban felszólít, a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő eredménytelen eltelte után a szerződés az esedékességre visszamenőleg megszűnik, és a megszűnéstől 120 napon belül kérhető a kockázatviselés helyreállítása. A szervezet adatkezelő is: a tagok adatait a biztosítási szerződés teljesítése céljából adja át, erről a tagot tájékoztatni kell. A szolgáltatási igényt – csonttörés, kórházi ápolás, haláleset – a biztosított vagy a kedvezményezett jelenti be a biztosító kárvonalán; a szervezet az igazolásokban segít, a bejelentést nem veszi át tőle, és ez rám is igaz: elakadt vagy vitás ügynél az ügyfél megbízásából segítek, amiben tudok.
Mit tegyen a szervezet vezetése?
Először a döntés helye: egyesületnél, kamaránál a testületi határozat és – ha a díj a tagdíjba épül – az alapszabály tagi szolgáltatásokról szóló része, önkormányzatnál a képviselőtestületi döntés és a beszerzési rend. Másodszor a kör: kire szól a fedezet, milyen jogviszony igazolja a csoporthoz tartozást, és ki nyilatkozik. Harmadszor az adózás, könyvelővel, még az ajánlatkérés előtt, mert a „ki fizeti” kérdés a konstrukciót is meghatározza. Negyedszer a tagok tájékoztatása: mit fedez a csomag, mit nem, hová kell bejelenteni az igényt. Ha ez a négy pont áll, és a szervezet szól, az összevetést és a papírmunkát elkészítem; a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, ezért a kör és a kockázat pontos leírása a szervezetnél nem adminisztráció, hanem a fedezet lényege.
Kérdés a saját szervezete tagjaira szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:440. §, 6:442. §, 6:449. §, 6:475. § – biztosítási érdek, csoportos biztosítás, díjnemfizetés, a biztosított hozzájárulása
- Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 3. § 89., 7. § (1) y), 69–70. § – adóköteles biztosítási díj, önkéntes juttatása, egyes meghatározott juttatás
- Köt. (2005. évi LXXXVIII. tv.) 2. § (3) bekezdés g) pont – az önkéntes javára kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás nem ellenszolgáltatás
- Magyar Orvosi Kamara – Kamarai tagok csoportos élet- és balesetbiztosítása (szerződő a kamara, díj a tagdíjból, tagi meghatalmazás)
- K&H kollektív (csoportos) kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás szerződési feltételei (2011/KALT, hatályos 2013. 10. 25-től; alkuszi oldalon közzétett példány) – a biztosítható csoport meghatározása (I.3.)
- RSM Hungary blog: Munkáltatói csoportos biztosítások – a díj adókezelése 2019-től (arányosítás, egyes meghatározott juttatás)
- Adópraxis: A közérdekű önkéntes személy részére adható juttatások (Köt., Szja tv. 7. § (1) y))
- Generali – Kifizető (munkáltató) által kötött biztosításokra vonatkozó adóváltozások 2019-től (az állománybiztosítás fogalma)
