Kalandpark, kenutúra, főzőverseny, focimeccs a raktár mögötti pályán – a csapatépítő a legtöbb cégnél az év egyik legvidámabb napja. Egészen addig, amíg valaki nem szenved balesetet. HR-esként ilyenkor három kérdés érkezik egyszerre: munkabaleset ez? Felel érte a cég? És fizet-e a csoportos biztosítás, amelyet csak a munkaidőre kötöttünk? Alkuszként azt látom, hogy mindhárom kérdésre más forrásból jön a válasz, és a három nem is feltétlenül esik egybe. Ez a cikk szétszedi a három minősítést, és megmutatja, mit érdemes a rendezvény előtt rendezni.
- A csapatépítőn történt baleset akkor tekinthető munkabalesetnek és a munkaviszonnyal összefüggő kárnak, ha a részvétel a munkáltató szervezésében, elvárására, jellemzően munkaidőben és bérfizetés mellett történt – az önkéntes, szabadidős programnál ez kérdéses.
- A munkáltató az Mt. 166. §-a alapján vétkességtől függetlenül felel a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért; a dolgozó vétkes közrehatása – például ittassága – a kártérítést csökkentheti.
- A csak munkavégzés idejére szóló csoportos baleseti fedezet a feltételek saját fogalmához kötődik: egyes feltételek kifejezetten kizárják a munkáltatói rendezvényen történt balesetet, a 24 órás fedezetnél ez a kérdés fel sem merül.
Munkabaleset-e a csapatépítőn történt baleset?
A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) 87. § 3. pontja szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától függetlenül; a törvény kifejezetten ide sorolja a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során bekövetkezett balesetet is. A csapatépítő ezen a ponton dől el: ha a részvételt a munkáltató szervezte, elvárta vagy kötelezővé tette, a program munkaidőben zajlott és a dolgozók erre az időre bért kaptak, a bírói gyakorlat a balesetet jellemzően a munkaviszonnyal összefüggőnek tekinti. Ha viszont önkéntes, szabadidős, munkaidőn kívüli programról volt szó, amelyet a kollégák saját elhatározásból választottak, az összefüggés már kérdéses, és az eset körülményein múlik.
Három minősítés, három következmény
Ugyanarra a balesetre három jogág három kérdést tesz fel. A munkavédelmi minősítés a bejelentésről, kivizsgálásról és a munkabaleseti jegyzőkönyvről szól (Mvt. 64. §). A társadalombiztosítási minősítés – az Ebtv. 52. §-a szerinti üzemi baleset – a baleseti táppénzről és a baleseti egészségügyi szolgáltatásról dönt, és az üzemi jelleget az egészségbiztosítási szerv határozatban állapítja meg. A munkajogi minősítés pedig a kártérítésről: az Mt. 166. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt vétkességtől függetlenül köteles megtéríteni, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható körülmény, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A 167. § szerint a kárnak azt a részét nem kell megtéríteni, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott – egy alkoholos állapotban vállalt mutatvány ide tartozhat. A csoportos kifizetés és a kártérítés viszonyáról külön cikk szól; itt elég annyi, hogy a kettő nem váltja ki egymást.
És a csoportos fedezet? A definíció dönt
A csoportos balesetbiztosítás nem a munkavédelmi törvényt alkalmazza, hanem a saját feltételeit. A 24 órás fedezetnél a kérdés fel sem merül: a biztosító a nap bármely órájában, munkán kívül bekövetkezett balesetre is fizet, a kizárások keretei között. A csak munkavégzés idejére szóló – olcsóbb – változatnál viszont minden azon múlik, hogyan határozza meg a feltétel a fedezett balesetet. Egyes feltételek a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben, a munkahelyen vagy hivatalos munkavégzés közben, kiküldetésben, illetve a lakás és a munkahely közötti úton történt balesetet fedezik; van olyan hazai munkahelyi balesetbiztosítási feltétel, amely ezen felül kifejezetten kizárja a biztosítottak számára szervezett csoportos kulturális, sport- és egyéb rendezvényen, kiránduláson bekövetkezett balesetet, a közlekedési balesetet kivéve. Egyes feltételek a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz vagy a munkavédelmi törvény fogalmához köthetik a szolgáltatást. A tanulság egyszerű: az, hogy egy baleset a törvény szerint munkabaleset, nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkaidős fedezet fizet – és fordítva. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény. Ezért érdemes a feltétel fogalom-meghatározásait és kizárásait már a kötés előtt elolvasni.
Sport, alkohol, kaland: a tipikus kizárások
A csapatépítők jellegzetes programjai a feltételek kizáráslistáin is visszaköszönnek. Az extrém vagy veszélyes sportnak minősített tevékenységek – a rafting, a sziklamászás, a quad, a búvárkodás – a hazai feltételekben jellemzően kizárások vagy külön díjas kockázatok, biztosítónként eltérő listával; a sportkockázatokról külön cikk szól. Az alkohol pedig kétszeresen számít: a feltételek jellemzően a meghatározott véralkoholszint feletti ittasságot súlyos gondatlanságként vagy kizárásként kezelik, egyes feltételek pedig csak akkor, ha az ittasság a baleset bekövetkeztében közrehatott. Mentesülésnél a bizonyítás a biztosítóé; a munkáltatói kártérítésnél ugyanez a tény a dolgozó vétkes közrehatásaként a cég javára eshet latba. Egy rendezvényen ez a két hatás egyszerre él, ezért az italfogyasztás kereteit érdemes előre, világosan meghatározni.
Mit rendezzen a HR a rendezvény előtt?
Négy gyakorlati lépést látok célszerűnek. Első: kérdezze meg írásban a biztosítótól – vagy rajtam keresztül –, hogy a hatályos szerződés munkaidős fedezete kiterjed-e a tervezett programra; a válasz a feltétel konkrét pontjaival együtt kerüljön az aktába. Második: ha nem terjed ki, mérlegelje a 24 órás fedezetre váltást vagy a rendezvényre szóló eseti, rövid tartamú balesetbiztosítást – ezek díja és tartalma biztosítónként eltér, ezt versenyeztetem. Harmadik: a program leírásában tegye egyértelművé a részvétel önkéntes vagy elvárt jellegét, a munkaidő-elszámolást és az alkoholra vonatkozó szabályt, mert ezek a minősítésnél mind számítanak. Negyedik: a rendezvény felelősénél legyen kéznél a baleseti teendők listája – elsősegély, a sérülés dokumentálása, tanúk, orvosi ellátás. A biztosítói és a munkáltatói minősítés különbségét a dolgozói kommunikációban is érdemes őszintén elmondani: a belső FAQ erre alkalmas hely.
Mi a teendő, ha megtörtént a baj?
A sérülést a munkáltatónak a munkavédelmi szabályok szerint kell kezelnie: bejelentés, kivizsgálás, jegyzőkönyv – ez az üzemi jelleg elismeréséhez és a biztosítói igényhez is kellhet. A csoportos szolgáltatási igényt a jogosult dolgozó jelenti be a biztosító kárvonalán vagy online felületén; a munkáltató az igazolásokkal és a dokumentumokkal segít, de a bejelentést nem veszi át. Ha az ügy elakad vagy vitássá válik – például a biztosító a rendezvény jellege miatt utasít el –, az ügyfél megbízásából segítek, amiben tudok: átnézem a feltétel vonatkozó pontjait, és elmondom, milyen panaszút áll rendelkezésre. A kárügyben nem képviselek, és a jogi vitát – a munkáltatói felelősség kérdését is beleértve – jogászra kell bízni. A legtöbb csapatépítő-ügy azonban nem a vitáról szól, hanem arról, hogy a szerződés a rendezvény előtt lett-e átgondolva; ez a rész pedig a rendezvény előtti egyeztetésen múlik, nem a kárvitán.
Kérdés a saját cége rendezvényére vagy fedezetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mvt. (1993. évi XCIII. tv.) 64. § és 87. § 3. pont – munkabaleset bejelentése; a munkabaleset fogalma
- Mt. (2012. évi I. tv.) 166–167. § – a munkáltató kártérítési felelőssége, mentesülés, a munkavállaló vétkes közrehatása
- Ebtv. (1997. évi LXXXIII. tv.) 52. § – az üzemi baleset fogalma
- Magyar Államkincstár – Üzemi baleset (üzemi jelleg megállapítása, baleseti táppénz)
- HRPWR – Ki a felelős, ha baleset történik a csapatépítőn? (2023. 07. 19.)
- Munkahelyi balesetbiztosítás különös feltételei (MKB Általános Biztosító, MK0801 – dátum nélküli, korábbi feltétel; a ma forgalmazott feltételek ettől eltérhetnek), 2.1., 4.2.2. és 7.2. pont – a munkahelyi baleset fogalma, rendezvény-kizárás, súlyos gondatlanság
